Függelék 31, Evolúció: Isteni irányítás alatt álló folyamat

Melléklet 31

Evolúció: Istenségi irányításban

A Koránból tanuljuk, hogy az evolúció isteni tervezésű tény.

Az evolúció csak egy adott fajon belül lehetséges. Például a navel narancs a magvastól származó narancsból fejlődött ki, nem az almából. A valószínűségi törvények kizárják a véletlenszerű evolúció lehetőségét a fajok között. Egy hal nem válhat madárrá; egy majom sosem fejlődhet emberivé.

A valószínűségi törvények kizárják Darwinnak az evolúcióban betöltött szerepét.

A számítógépes korban olyan matematikai törvények vannak, amelyek megmondják nekünk, hogy egy adott esemény valószínű-e vagy sem. Ha öt számozott kockát dobunk fel a levegőbe és engedjük őket egy irányított egyenes vonalba esni, a valószínűségi törvények megmondják nekünk, hogy hány lehetséges kombinációt kaphatunk: 1x2x3x4x5=120 kombináció. Így tehát bármelyik kombináció megszerzésének valószínűsége 1 a 120-hoz, vagyis 1/120, vagy 0,0086. Ez a valószínűség gyorsan csökken, amikor növeljük a kockák számát. Ha egyel növeljük őket, a kombinációk száma 1x2x3x4x5x6=720 lesz, és bármelyik kombináció megszerzésének valószínűsége csökken 1/720-re, vagyis 0,0014. A matematikusok, akik nagyon precíz tudósok, egyetértenek abban, hogy a valószínűség "nullához" csökken, amikor 84 kockára növeljük a számukat. Ha 84 kockával dolgozunk, a valószínűség 209x10 (hatványozva) -50-re csökken, vagyis 0,00000000000000000000000000000000000000000000000000209.

Darwin híres kijelentése, miszerint "az élet egy 'egyszerű' sejttel kezdődött", nevetséges. Még mindössze 50 évvel ezelőtt Wells, Huxley és Wells a klasszikus tankönyvükben azt írták, hogy "a sejtmagban csak tiszta folyadék látható". Ma már tudjuk, hogy a sejt rendkívül bonyolult egység, milliárd nukleotidot tartalmaz a sejtmagban lévő génanyagban, és millióként számolhatók a biokémiai reakciók. A valószínűségi törvények szerint a nukleotidok pontos sorrendjének véletlenszerű létrehozásának valószínűsége nulla, többször is. Nem 84 nukleotidról beszélünk; milliárdokról, amelyeket egy specifikus sorrendben kell elrendezni.

Néhány evolucionista azt állította, hogy az emberi gén és a majom génje 90%-ban hasonló. Azonban még ha ez az hasonlóság 99% lenne, akkor is 300,000,000 nukleotidot kellene véletlenszerűen átrendezni ahhoz, hogy a majmot emberré változtassuk. A valószínűségi törvények ezt teljességgel lehetetlennek tartják. Az emberi gén 30,000,000,000 nukleotidot tartalmaz; ennek 1%-a 300,000,000.

Egy megfelelő idézet itt az, amit Edwin Conklin professzor mondott: