Függelék 12, A próféta Mohamed szerepe

Függelék 12

A próféta, Mohamed szerepe

A Próféta egyetlen küldetése az volt, hogy átadja a Koránt, az egész Koránt, és semmi mást, csak a Koránt (3:20; 5:48-50, 92, 99; 6:19; 13:40; 16:35, 82; 24:54; 29:18; 42:48; 64:12).

A Korán kinyilatkoztatása olyan jelentős és nemes küldetés volt, hogy a Próféta nem volt ideje semmilyen más tevékenységre. Ráadásul a Prófétát a legerőteljesebb szavakkal intették, hogy ne adjon ki semmiféle vallási tanítást a Koránon kívül (69:38-47). Még azt is megtiltották neki, hogy magyarázza a Koránt (75:15-19) - Isten az egyetlen tanítója a Koránnak (55:1-2), és a Korán a legjobb Hadis (39:23 & 45:6).

Ezek a koráni tények megnyilvánulnak a történelmi valóságban, miszerint a Prófétához tulajdonított szavak és cselekedetek (Hadith & Sunna) csak a halála utáni második században jelentek meg. A Korán megjövendölte a Hadith és Sunna hamisítását a Próféta ellenségei által (6:112-115). A Korán tanítja, hogy Isten akarata volt engedélyezni a Hadith és Sunna kitalálását annak érdekében, hogy ezek szolgáljanak kritériumként azok felfedésére, akik csak szájukkal, nem szívükkel hisznek. Azok, akik vonzódnak a Hadith és Sunna iránt, hamis hívőknek bizonyulnak (6:113). Irodalmi érdekesség, hogy a Hadith könyvek arról számolnak be, hogy a Próféta parancsolta, hogy semmit ne írjanak le tőle, kivéve a Koránt! Az alábbiakban két ilyen Hadith található a Hadithisták legmegbízhatóbb forrásaiból, Sahih Muslim és Is-haah Ahmad Ibn Hanbal:

A Próféta azt mondta: "Ne írjatok le tőlem semmit, kivéve a Koránt." [Ahmed, 1. kötet, 171. oldal, és Sahih Muslim]

Ez a Hadith azt állítja, hogy a Próféta egész életében fenntartotta ellenálló álláspontját a Hadith-ekkel szemben, egészen haláláig. [Ahmed, 1. kötet, 192. oldal]