Szúra 12: József (Júsuf)
Az Isten nevében, a Legkegyelmesebb, a Legirgalmasabb.
[12:1] A.L.R. Ezek (betűk) bizonyítékai ennek a mély értelemű szövegnek.*
[12:2] Arab nyelven kinyilatkoztattuk, hogy megértsétek.*
[12:3] Azáltal, hogy kinyilatkoztatjuk neked ezt a Koránt, a legpontosabb történelmet mondjuk el neked. Ezelőtt teljesen tisztában sem voltál vele.
[12:4] Emlékezzünk arra, hogy József azt mondta az apjának: "Ó édesapám, láttam tizenegy bolygót, és a napot, és a holdat; láttam, ahogy leborulnak előttem."
[12:5] Azt mondta: "Fiam, ne mondd el testvéreidnek az álmodat, nehogy összeesküdjenek ellened. Bizony, az ördög az ember legnagyobb ellensége."
[12:6] "Így áldott meg téged Urad, és jó hírt közölt veled álmod által. Teljessé tette áldásait rajtad és Jákob családján, ahogyan azt ősei, Ábrahám és Izsák esetében is tette. Urad Mindentudó, a Legbölcsebb."
[12:7] József és testvérei történetében tanulságokat találhatnak azok, akik keresik.
[12:8] Azt mondták: "József és testvére kedveltjei apánknak, és mi többen vagyunk. Valójában apánk tévelyeg."
József sorsa már el lett döntve Isten által*
[12:9] "Öljük meg Józsefet, vagy száműzzük, hogy figyelmet szerezz a te apádtól. Később igaz emberek lehettek."
[12:10] Egyikük azt mondta: "Ne öljük meg Józsefet; inkább dobjuk bele a kút mélyébe. Talán valamilyen karaván fel tudja venni, ha ezt döntjük el."
[12:11] Azt mondták: "Édesapánk, miért nem bízol bennünk Józseffel? Jól fogunk vigyázni rá."
[12:12] "Küldd el velünk holnap futni és játszani. Mi megvédjük Őt."
[12:13] Azt mondta: "Aggódom, nehogy elmenj vele, és azután a farkas megeszi őt, miközben nem figyelsz rá."
[12:14] Azt mondták: "Valóban, ha a farkas megeszi őt, annyi ember között, akkor mi vagyunk a valódi vesztesek."
A hívőket Isten biztosítékaival áldotta meg.
[12:15] Amikor elvitték magukkal, és egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a kút mélyébe vetik, mi sugalltuk neki: "Egyszer majd elmeséled nekik mindezt, miközben ők fogalmuk sincs róla."
[12:16] Estek felé sírva tértek vissza apjukhoz.
[12:17] Ők azt mondták: „Atyánk, versenyeztünk egymással, miközben Józsefet felszerelésünkkel hagytuk, és a farkas felfalta őt. Soha nem fogsz nekünk hinni, még akkor sem, ha az igazat mondanánk.”
[12:18] Hamis vért tettek a ingére. Ő így szólt: "Valóban, összeesküdtetek egymással, hogy bizonyos tervet hajtsatok végre. Egyetlen dolgom marad, a csendes türelem. Isten segítsen szembeszállni a ti összeesküvésetekkel."
József Egyiptomba Viszik
[12:19] Egy karaván elhaladt, és hamarosan elküldték a vízhozót. Leeresztette a vödrét, majd azt mondta: „Micsoda szerencse! Itt van egy fiú!” Magukkal vitték árukként, és AZ ÚR teljesen tudatában volt annak, amit tettek.
[12:20] Olcsón eladták őt - néhány dirhamért -, mert nem volt rájuk szükség.
[12:21] Az az egy, aki megvásárolta őt Egyiptomban, azt mondta feleségének: "Vigyázz rá gondosan. Talán segíthet nekünk, vagy esetleg örökbe fogadhatjuk őt." Így tehát Józsefet megalapoztuk a földön, és megtanítottuk neki az álmok értelmezését. AZ ISTEN parancsa mindig teljesül, de a legtöbb ember nem tudja.
[12:22] Amikor elérte a felnőttkort, bölcsességgel és tudással ruháztuk fel. Így jutalmazzuk az igazakat.
Az Isten megóvja a hívőket a bűntől.
[12:23] Az otthonában élő háziasszony megpróbálta elcsábítani. Bezárta az ajtókat, és azt mondta: "Teljesen a tiéd vagyok." Ő azonban így felelt: "Az ÚR őrizzen meg engem. Ő az én Uram, aki jó otthont adott nekem. A bűnösök sosem fognak sikerrel járni."
[12:24] Ő majdnem engedett neki, és ő majdnem engedett neki, ha nem látott volna bizonyítékot az Úrtól. Így tereltük el tőle a gonoszt és a bűnt, mert ő az egyik hűséges szolgánk volt.
[12:25] A ketten versenyezve rohantak az ajtó felé, és e közben ő tépte le a ruháját hátulról. A férjüket az ajtóban találták. Ő ezt mondta: „Milyen büntetés jár annak, aki a feleségedet akarta megtámadni, ha nem a bebörtönzés vagy fájdalmas büntetés?”
[12:26] Azt mondta, "Ő az, aki megpróbált elcsábítani engem." Egy családtag tanúskodott: "Ha a ruhája elöl van szétszakítva, akkor ő mond igazat, és ő hazudik."
[12:27] "Ha a ruhája hátul van szakítva, akkor hazudott, és ő mond igazat."
[12:28] Amikor a férje látta, hogy a ruhája hátul szétszakadt, azt mondta: "Ez egy női ármány. Valóban, a fondorlatod nagyszerű."
[12:29] "József, hagyd figyelmen kívül ezt az esetet. Ami téged illet (feleségem), keresned kell a bűnbocsánatot a bűnödért. Hibát követtél el."
[12:30] Néhány nő a városban pletykált: "A kormányzó felesége megpróbálja elcsábítani a szolgáját. Mélyen szerelmes belé. Látjuk, hogy letért az útról."
[12:31] Amikor meghallotta a pletykáikat, meghívta őket, kényelmes helyet készített nekik, és mindegyiküknek adott egy kést. Majd azt mondta neki: "Lépj be a szobájukba." Amikor meglátták, annyira megcsodálták, hogy megvagdosták a kezüket. Azt mondták: "Dicsőség az Istennek, ez nem ember, hanem tisztességes angyal."
[12:32] Azt mondta: "Ez az, akit arról vádoltál, hogy szerelmes vagyok belé. Valóban megpróbáltam elcsábítani, de ő visszautasított. Ha nem teszi, amit parancsolok neki, biztosan börtönbe kerül, és megalázott lesz."
[12:33] Azt mondta: "Uram, a börtön jobb, mint engedelmeskedni nekik. Hacsak Te nem terelsz el engem tőlük, lehet, hogy vágyakozom rájuk és úgy viselkedem, mint azok, akik tudatlanok."
[12:34] Az ő Ura meghallgatta imádságát és eltérítette őket terveiktől. Ő a Halló, a Mindentudó.
[12:35] Később, annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyítékok voltak, gondoskodtak róla, hogy egy ideig bebörtönözzék.
[12:36] Két fiatalember volt a börtönben vele. Az egyik közülük azt mondta: "Álmomban láttam, hogy bort készítek," a másik pedig azt mondta: "Láttam, hogy kenyeret cipelek a fejem tetején, amelyről madarak ettek. Kérünk, magyarázd meg nekünk ezeknek az álmoknak az értelmét. Látjuk, hogy te igazságos vagy."
[12:37] Azt mondta: "Ha bármilyen ételről értesítenek téged, én tájékoztatlak róla még mielőtt megkapnád. Ez néhány tudás, amit az Úr adott nekem. Elhagytam azok vallását, akik nem hisznek az ISTENben, és akik a Túlvilággal kapcsolatban valóban hitetlenek."
[12:38] "Én pedig őseim vallását követem, Ábrahámét, Izsákét és Jákobét. Soha nem állítottunk fel bálványokat az Isten mellé. Ilyen az Isten áldása rajtunk és az embereken, de a legtöbben nem értékelik."
[12:39] "Ó, társaim a börtönben, több isten jobb-e, vagy csak egy Isten, az Egyetlen, a Legfelsőbb?"
[12:40] "Nem imádtok mellette másokat, csak azokat az újításokat, amelyeket kitaláltatok, ti és szüleitek. Isten sosem hatalmazta fel ezeket az idoleket. Minden ítélet Istené, és Ő rendelte, hogy csak Őt imádjatok. Ez a tökéletes vallás, de a legtöbb ember nem tudja."
[12:41] "Ó, börtöntársaim, az egyikőtöket a pincérévé teszik az urának, míg a másikat keresztre feszítik - a madarak fejéből fognak enni. Ez eldönti azt a kérdést, amelyről érdeklődtetek."
[12:42] Ezután azt mondta a megmentendőnek: "Emlékezz rám a te uradra." Így a sátán arra késztette, hogy elfelejtse az Urát, és ennek eredményeként néhány évig tovább maradt börtönben.
A Király Álma
[12:43] A király így szólt: "Láttam hét kövér tehenet, amelyeket hét sovány tehén falt fel, valamint hét zöld kalászt, és másokat fonnyadtat. Ó, bölcs tanácsadóim, tanácsoljatok álmommal kapcsolatban, ha tudjátok értelmezni az álmokat."
[12:44] Azt mondták: "Abszurd álmok. Ami az álomfejtést illeti, nem vagyunk jártasak benne."
[12:45] A megmentett (a börtönből) most, hogy végül eszébe jutott, azt mondta: "Elmondhatom nektek az értelmezését, küldjetek hozzám (Józsefhez)."
József értelmezi a király álmát
[12:46] "József barátom, tájékoztass minket a hét kövér tehénről, amelyeket hét sovány tehén falt fel, valamint a hét zöld kalászról, amelyek közül néhány elszáradt. Visszavinném ezeket az információkat az embereknek."
[12:47] Azt mondta: "Ami az elkövetkező hét év alatt termesztesz, amikor eljön az aratás ideje, hagyd a gabonát a tőkében, kivéve amit eszel."
[12:48] "Ezután hét év szárazság következik, amely majdnem teljesen el fogja fogyasztani azt, amit nekik tároltál."
[12:49] "Ezután eljön az az év, amely megkönnyebbülést hoz a nép számára, és újra préselni fognak gyümölcslevet."
[12:50] A király azt mondta: "Vigyétek el hozzám." Amikor a küldönc elé ért, azt mondta neki: "Menj vissza a királyodhoz, és kérdezd meg tőle, hogy vizsgálja meg azokat a nőket, akik megvágták a kezüket. Uram teljesen tisztában van az ő ármányaikkal."
[12:51] A király azt kérdezte a nőktől: „Mit tudtok az esetről, amikor megpróbáltátok elcsábítani Józsefet?” Azok így válaszoltak: „Isten ments, nem tudunk róla, hogy bármi rosszat tett volna.” A kormányzó felesége azt mondta: „Most az igazság napvilágra került. Én voltam az, aki megpróbáltam elcsábítani, ő pedig az igazmondó volt.”
[12:52] "Remélem, hogy rájön, sosem árultam el őt távollétében, mert ISTEN nem áldja meg az árulók terveit."
[12:53] "Nem állítom magamról, hogy ártatlan lennék. A lélek hajlamos a bűnre, kivéve azokat, akik irgalmat nyertek Uramtól. Uram a Megbocsátó, a Legkegyelmesebb."
József elérte a kiemelkedő pozíciót
[12:54] A király azt mondta: "Hozzátok elém, hogy felvegyem dolgozni nekem." Amikor beszélt vele, azt mondta: "Ma nálunk kiemelkedő pozícióban vagy."
[12:55] Azt mondta: "Nevesszenek pénztárnoknak, mert tapasztalt vagyok ezen a területen és jól informált."
[12:56] Ezért helyeztük Józsefet a földre, úgy uralkodik, ahogy akar. Kegyelmünket azokra zúdítjuk, akikre csak akarjuk, és sosem marad el a jutalom a becsületesek számára.
[12:57] Ezen felül, az Akhiratban a jutalom még jobb azok számára, akik hisznek és igazságos életet élnek.
[12:58] József testvérei megérkeztek; amikor beléptek, ő felismerte őket, míg ők nem ismerték fel őt.
[12:59] Miután ellátta őket az élelemmel, azt mondta: „Legközelebb hozzátok magatokkal féltestvéretek. Nem látjátok, hogy én teljes mértékben adok, és nagylelkűen bánok veletek?”
[12:60] "Ha nem sikerül elhoznod nekem, nem kapsz részt tőlem; még csak közel sem fogsz kerülni hozzám."
[12:61] Azt mondták, "Tárgyalni fogunk az apjával róla. Biztosan meg fogjuk ezt tenni."
[12:62] Ezután utasította segítőit: "Tegyétek vissza az áruikat a táskájukba. Amikor megtalálják azokat visszatérésükkor a családjuknál, talán hamarabb visszajönnek."
[12:63] Amikor visszatértek az apjukhoz, ezt mondták neki: "Apánk, többé már nem tudunk élelmet szerezni, hacsak nem küldöd el velünk a testvérünket. Jó gondot fogunk viselni róla."
[12:64] Azt mondta: "Bízhatok benned vele, ahogyan a testvére iránti bizalmamat is megkapod? AZ ÚR a legjobb Védő, és minden irgalmas közül Ő a Leginkább Irgalmas."
[12:65] Amikor kinyitották a táskáikat, azt tapasztalták, hogy az áruik visszakerültek hozzájuk. Ezt mondták: "Édesapánk, mit is kérhetnénk még? Itt vannak az áruink vissza hozzánk. Így gondoskodhatunk a családunkról, megvédhetjük a testvérünket, és még egy teve terhet is kapunk. Ez tényleg egy nyereséges üzlet."
[12:66] Azt mondta: "Nem fogom elküldeni veletek, hacsak nem tesztek ünnepélyes fogadalmat Isten előtt, hogy visszahozzátok őt, hacsak nem vagytok teljesen eluralkodva." Amikor ünnepélyes fogadalmukat tették, azt mondta: "Isten mindent lát és hall."
[12:67] És így szólt: "Ó fiaim, ne menjetek be egy ajtón keresztül; külön-külön ajtókon menjetek be. Azonban semmiben sem tudlak megóvni titeket, amit Isten előre elrendelt. Minden ítélet Istené. Én benne bízom, és benne bíznak mindazok, akik bíznak."
Jákob érzi József jelenlétét.
[12:68] Amikor (Józsefhez) mentek, apjuk utasításainak megfelelően léptek be. Bár ez nem változtathatta meg Isten által elrendelt dolgokat, Jákobnak saját okai voltak arra, hogy ezt kérje tőlük. Ugyanis bizonyos tudással rendelkezett, amit mi tanítottunk neki, de a legtöbb ember nem tud róla.
Vissza Egyiptomban
[12:69] Amikor beléptek József helyére, ő odahívta testvérét magához és azt mondta neki: "Én vagyok a testvéred; ne bánkódj tetteik miatt."
József megtartja testvérét
[12:70] Amikor ellátmányukat átadta nekik, a poharat testvére táskájába tette, majd egy hirdető kihirdette: "Ennek a karavánnak a tulajdonosai tolvajok."
[12:71] Ahogy közeledtek hozzájuk, azt mondták: "Mit vesztettél el?"
[12:72] Azt mondták: "Elvesztettük a király serlegét. Aki visszahozza, egy extra teve terhet kap; ezt személyesen garantálom."
[12:73] Azok azt mondták, "AZ ÚRRA esküszünk, jól tudod, hogy nem azért jöttünk ide, hogy rosszat kövessünk el, és nem vagyunk tolvajok sem."
[12:74] Azt mondták: "Mi a büntetés a tolvaj számára, ha hazudtok?"
[12:75] Azt mondták: "Ha a büntetés a táskájában található, akkor a tolvaj a tiéd. Így büntetjük tehát a bűnöst."
[12:76] Ezután ellenőrizte a tartályokat, mielőtt hozzáférne testvére tartályához, majd kivette onnan. Így tökéletesítettük a tervet József számára; testvérét nem tarthatta volna meg, ha alkalmazta volna a király törvényét. De ez Isten akarata volt. Akit mi akarunk, azt emeljük magasabb rangra. Minden tudással rendelkező felett van valaki, aki még tudásosabb.
[12:77] Azt mondták: "Ha ő lopott, akkor egyik testvére is tett már hasonlót a múltban." József elrejtette érzéseit magában, és nem adott nekik semmilyen utalást. Ő így szólt (magában): "Ti valóban rosszak vagytok. AZ ÚR teljesen tisztában van vádjaitokkal."
[12:78] Azt mondták: "Ó, te nemes ember, van egy idős apja; elfogadnád valamelyikünket a helyére? Látjuk, hogy kedves ember vagy."
[12:79] Ő azt mondta: "Isten őrizze, hogy másét vegyük el, mint akinek birtokában megtaláltuk a javainkat. Ellenkező esetben igazságtalanok lennénk."
[12:80] Amikor kétségbeestek az ő véleményének megváltoztatásában, tanácskoztak egymással. A legidősebb azt mondta: "Tudjátok-e, hogy apátok esküt tett rád az ISTEN előtt? Régebben elvesztettétek Józsefet. Én nem hagyom el ezt a helyet, amíg apám engedélyt nem ad nekem, vagy amíg az ISTEN nem ítél meg értem; Ő a legjobb Bíró."
Vissza Palesztinában
[12:81] "Menj vissza apádhoz, és mondd neki... 'Apa, a fiad lopást követett el. Biztosak vagyunk benne, mert mi magunk láttuk. Ez váratlan esemény volt.'"
[12:82] 'Megkérdezheted a közösséget, hol voltunk, és a karavánt, amely velünk tért vissza. Az igazat mondjuk.' "
[12:83] Azt mondta: "Valóban összeesküdtetek egy bizonyos terv végrehajtására. Csak a türelem lehet az egyetlen menedékem. Isten hozza vissza őket hozzám mindannyiukat. Ő az Mindentudó, a Legbölcsebb."
[12:84] Eltávolodott tőlük, és azt mondta: "József miatt bánkódom." Szemei a bánattól fehérek lettek; valóban szomorú volt.
[12:85] Azok azt mondták: "Istenre mondom, József miatt fogsz tovább bánkódni, amíg meg nem betegsz, vagy meg nem halasz."
[12:86] Ő azt mondta: „Egyszerűen panaszkodom ISTENNEK a helyzetem és bánatom miatt, mert tudok ISTENTŐL olyasmit, amit ti nem tudtok.”
[12:87] "Ó fiaim, menjetek és hozzátok el Józsefet és testvérét, és soha ne adjátok fel Isten kegyelmét. Csak a hitetlen emberek adják fel Isten kegyelmét."
Izrael Egyiptomba megy
[12:88] Amikor beléptek (József) szobájába, azt mondták: "Ó nemes úr, sok szenvedésen mentünk keresztül a családunkkal együtt, és silány árut hoztunk. Reméljük azonban, hogy teljes mértékben meg fogsz bennünket mérni és jótékonynak leszel velünk. AZ ÚR megjutalmazza a jótékonyakat."
[12:89] Azt mondta: "Emlékszel arra, amit Józseffel és testvérével tettél, amikor még tudatlan voltál?"
[12:90] Azt mondták: "Te bizony József vagy." Ő így válaszolt: "Igen, én vagyok József, és itt van a testvérem. AZ ÚR megáldott minket. Ez azért van így, mert aki igazságos életet él, és kitartóan kitart, AZ ÚR sosem hagyja jutalmazatlanul az igazakat."
[12:91] Az mondták: "Az ISTENre, az ISTEN valóban jobban kedvel téged minket. Mi egyértelműen tévedtünk."
[12:92] Azt mondta: "Ma nincs hibád. Isten bocsásson meg neked. Minden irgalmas közül Ő a legirgalmasabb."
[12:93] "Vedd fel ezt a pólót; amikor az apám arcára dobod, visszanyeri látását. Hozd el az egész családodat, és térj vissza hozzám."
[12:94] Még mielőtt megérkezett volna a karaván, az apjuk így szólt: "Érzem József illatát. Valaki megvilágosítana?"
[12:95] Az volt a mondás, "Az Isten szerelmére, még mindig a régi zűrzavarban vagy."
[12:96] Amikor a jó hír hozója megérkezett, az arcára dobta (a pólót), mire visszatért a látása. Ő ekkor így szólt: „Nem mondtam neked, hogy én Isten tudásából tudok olyat, amit te nem tudsz?”
[12:97] Azt mondták: "Atyánk, kérünk, imádkozz bocsánatunkért; valóban tévedtünk."
[12:98] Azt mondta: "Könyörgök Uramhoz, hogy megbocsásson nektek; Ő a Megbocsátó, a Nagyon Könyörületes."
Egyiptomban
[12:99] Amikor beléptek József lakosztályába, ő átölelte szüleit, és azt mondta: "Üdvözöllek Egyiptomban. Isten akarata szerint itt biztonságban lesztek."
[12:100] Szüleit trónra emelte. Leléptek előtte. Azt mondta: „Ó édesapám, ez az én régi álmom teljesülése. Uram valóra váltotta. Megáldott, kiszabadított a börtönből, és téged kivezetett a sivatagból, miután az ördög szétválasztott engem és testvéreimet. Uram nagyon kedves azokhoz, akik iránt akarja. Ő a Mindenek Tudója, a Legbölcsebb.”
[12:101] "Uram, Te adtál nekem királyságot és megtanítottál az álmok értelmezésére. Az ég és a föld kezdeményezője; Te vagy az én Uram és Mesterem ebben az életben és a Túlvilágon. Engedd meg, hogy alázatosan haljak meg, és számíts engem az igazak közé."
[12:102] Ez a múltból származó hír, amelyet most fedünk fel előtted. Nem voltál jelen, amikor egyhangú döntésüket meghozták (hogy Józsefet a kútba dobják), mivel összeesküdtek egymással.
A többség nem hisz.
[12:103] Legtöbb ember, bármit is teszel, nem fog hinni.
[12:104] Nem kérnek tőlük pénzt; pusztán emlékeztetőt küldenek az embereknek.
[12:105] Oly sok bizonyíték van az égen és a földön, de ők figyelmetlenül elsétálnak mellettük!
A hívők többsége a pokolra van ítélve.
[12:106] Azok többsége, akik hisznek ISTENben, nem teszik ezt úgy, hogy közben ne kövessék el az idoltiszteletet.
[12:107] Biztosították-e őket arról, hogy Isten túlnyomó megtorlása nem fogja őket sújtani, vagy az Óra nem fog eljönni hozzájuk hirtelen, amikor legkevésbé számítanak rá?
[12:108] Ez az én utam: Istenre hívok, egyértelmű bizonyítékok alapján, és ugyanezt teszik azok is, akik követnek engem. Dicsőítve legyen Isten. Nem vagyok bálványimádó.
[12:109] Csak olyan férfiakat küldtünk el előtted, akiket mi inspiráltunk, kiválasztva őket különböző közösségekből. Nem járták-e be a földet, és nem látták-e az előttük járók sorsát? A Túlvilág otthona sokkal jobb azoknak, akik becsületes életet élnek. Érted ezt?
Győzelem végül a hívőké lesz.
[12:110] Amikor már az üzenetvivők kétségbeesnek, és úgy gondolják, hogy elutasították őket, akkor győzelmünk éri őket. Mi pedig megmentjük, akit csak akarunk, míg a bűnös emberekre kiszabott büntetésünk elkerülhetetlen.
A Korán minden, amire szükségünk van.
[12:111] Azoknak, akik értelmesek, tanulságul szolgál történetük. Ez nem kitalált Hadith; ez a (Korán) megerősíti az összes korábbi szentírást, részletesen ismerteti minden dolgot, és iránymutatás és kegyelem azoknak, akik hisznek.